Már nagyjából 3 hónapja biztosnak tűnt; január elején irány Udine!

Az egész túra pénteken kora este indult Szegedről, a nagyjából 800 km-es útnak öten vágtunk neki, Pesten még három ismerősöm csatlakozott hozzánk. Sajnos az időjárás már itthon sem volt éppen kegyes... Hajnali 1 óra tájban érkeztünk meg Szlovéniába, ahol többször is megálltunk. Szerencsére Szlovénia nem éppen nagy ország, így 5 órakkor már Olaszországban voltunk. A szállásunk Velence egyik külvárosában (Mestre) volt, ahol reggel fáradtan foglaltuk el szállásunkat. Dél környékén megindultunk a város felé, már pont leszálltunk a helyi buszról, amikor elkezdett szakadni az eső, ennek ellenére elindultunk a város felé. Hárman kicsit lemaradtunk a többiektől, hiába kerestük őket, elvesztünk... A túra során nem utoljára. :)

Két órányi vajúdás után megérkeztünk a Szent Márk térre, ami a hírekkel ellentétben nem volt víz alatt, kicsit fotózkodtunk, szétnéztünk, aztán irány vissza a szállásra.. De nem volt az ilyen egyszerű! Ami busz bevitt minket a városba, visszafelé másik irányba közlekedett így másodjára is sikerült a semmi közepén eltévedni :) Nagy nehezen visszataláltunk a szálláshoz, majd kora este révén nyugovóra tértünk.

Reggeli után Udine felé vettük az irányt, ahol egy másfél órát szétnéztünk, majd a stadionhoz mentünk. A parkolóban már több Lazio drukker várakozott, találkoztunk magyarokkal is. A stadion (Estadio Friuli) nem igazán van jó állapotban, persze ez nem csoda, hiszen az 1990-es vb-re építették... A hazaiak szektorok elég foghíjasak voltak, a Lazio fanok sem voltak valami sokan... A találkozó ne szépítsem: katasztrófális volt, 1:1-es végeredménnyel. A hazai tábor kb. egyenlő a nullával, az Irriducibili sem volt éppen a toppon, vagy az ellenfelet, vagy a saját edzőjüket, vagy az elnöküket szidták...

A hazafele vezető út nyugalmasan telt, nagyjából 5 óra tájékán már itthon is voltunk. Több ilyen túrát!