„Itt tavasz, ny�lnak a vir�gok, csiripelnek a madarak, viszont j�n a kar�csony �s majd lefagy a f…unk.” Nagyj�b�l �gy jellemezt�k a tavaszi szezonb�l el�re hozott bajnoki fordul�t, amit m�r hagyom�nyosan –�gy az id�n is- t�len ker�lt megrendez�sre.

D�vav�nya csapat�t fogatuk, ahov� m�g ann�, az els� fordul�ban egy csod�latos naps�t�ses d�lut�non l�togattunk el. Most viszont dermeszt� hidegben fagyoskodtunk, de m�r hazai k�rnyezetben.

L�tsz�munk sajnos nem sz�k�tt az egekbe, s�t, az id�n tal�n most voltunk a legkevesebben. �sszesen 3-man gondoltuk �gy, hogy t�bort ver�nk a szok�sos hely�nk�n, ebb�l egyik�nk �gy is rendez� volt, teh�t „hivatalosan” ketten voltunk.

Ennek megfelel�en meglehet�sen halov�nyra siker�lt a szurkol�s: r�gt�n az els� f�lid� elej�n egy fantasztikus dobsz�l�val vontuk magunkra figyelmet majd j�val k�s�bb, Titi g�lja ut�n sz�lt az „MTE…MTE…MTE…” rigmus �s ennyi.

Ez a m�sodik f�lid�ben sem volt m�sk�pp, sz�rv�nyos bekiab�l�sokkal n�zegett�k az egy�bk�nt k�zdelmes, �s sz�nvonalas m�rk�z�st. A meccs v�ge fel� amikor egyre-m�sra alak�tottuk ki a helyzeteket ism�t r�kezdt�nk az „MTE… MTE…” rigmusba, majd sz�lt a  „Hajr� Kov�csh�za” �s a „mindent be” is, f�leg a 89. perc ut�n. Ha ketten, h�t ketten, l�nyeg, hogy mi j�l �rezz�k magunk. :D

A meccs lef�j�s�t k�vet�en „sz�p volt fi�k”-kal k�sz�nt�k meg a gy�zelmet, a csapat pedig a szurkol�st azzal, hogy �sszegy�ltek a kezd�k�r k�zel�ben �s megtapsoltak minket. Szimpatikus gesztus volt a 2 f�s „t�bort” �gy k�sz�nteni.

Meccs ut�n m�g csin�ltunk 2 k�pet a b�f�n�l, �s sz�p lassan elindultunk haza.

J�het a hossz� t�l foci n�lk�l…